Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü

Megújult az alföldi betyárok kedvenc csárdája


Aki olvasta Móricz Rózsa Sándor a lovát ugratja című regényét, de még inkább, aki látta az ebből készült, 1971-es, ma is népszerű filmsorozatot Oszter Sándor főszereplésével, tudja, hogy a betyárokat milyen félelemmel vegyes tisztelet övezte a 19. században hazánkban. 

Főleg a betyárvezért, Rózsa Sándort, a Csongrád megyei "betyárfészek" legismertebb vezérét, akit az 1848-as szabadságharc alatt még egy szabadcsapat vezérének is felkértek, ezzel is tovább erősítve, akaratlanul is, a betyárok szabadsághős mítoszát. Miközben ne felejtsük el, hogy legtöbbjük kezéhez vér tapadt, Rózsa Sándornak is több mint 30 gyilkosság fűződik a nevéhez. 
 


Fotó:  MTI (Rosta Tibor)
 

Az alföldi betyárok, Rózsa Sándorék korát idézi és mutatja be a nemrég felújított Kondorosi Csárda Múzeum, mely egykor a helyi "kemény legények" törzshelye volt, Rózsa Sándor is többször bujkált a falai között.  A betyárok mellett az épületben megfordult egykor Arany János és Erkel Ferenc, míg a csárdát műveiben megörökítette Szabolcska Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Jókai Mór és Móricz Zsigmond is. Csak hortobágyi és bugaci csárdák olyan ismertek még, mint a kondorosi.

A csárdához köthető költemények közül talán Arany sorai a legismertebbek, amelyek később népdalokban éltek tovább. Arany János A betyár című versének az első versszaka: "Kondorosi csárda mellett/Gulya, ménes ott delelget:/Csárdabeli szép asszonynál/Bort iszik az öreg-bojtár."

 


A békési csárda 1740 körül épült nyolc út találkozásánál, majd 1784-ben építették újra. A barokk csárda csonkakontyos oromzatú, nádfedeles, alápincézett, földszintes, ív-pillérsoros tornácos épület. A hosszdongás borospince, harántdongás pálinkáspince fölött ivó, szabadkéményes konyha van, a kéményjáratát egykor betyárok bújtatására használták. Az egykori csárda, fogadó, postaállomás épületegyüttes kerített udvarban, főépületből, fedett-nyitott lóállásból, gémeskútból és magtárból állt.

A legenda szerint alagút kötötte össze a mai Csárdaszállás határában álló Szentjánosi csárdával. Ha így volt, ok lehetett az is, hogy a hatóságok a csárdával szemben építették föl a zsandárlaktanyát, ahonnan nemcsak a betyárokat figyelték, hanem a közelben lévő Batthyány-kastélyban összegyűlő, ellenzéki érzelmű nemeseket is.
 


Az épületet 1984 - 1986 között állították helyre. 2005 nyarától csárdamúzeumként és ételeiről messze földön híres étteremként üzemel, valamint izgalmas betyárnapokat is tartanak itt. Az idei felújítások során restaurálták Mihály Árpád és Cs. Pataj Mihály Betyárok rohama a szabadságharcban című nagy méretű festményét és a látogatóknak interaktív tárlat mutatja be a korabeli csárdavilágot és a betyárok korát.

Az alföldi pusztacsárdák közül két évvel ezelőtt a bugacit is felújították, Petőfi Sándor erről a híres csárdáról is több versében megemlékezett.
 

Forrás: MTI, 24.hu - Sokszínű Vidék, kondorosicsarda.hu, gyomaendrod.com
Fotó:  MTI (Rosta Tibor), gyomaendrod.com, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

Szerkesztette: Bíró Mátyás

Tartalomhoz tartozó címkék: betyár kondorosicsárda rózsasándor