Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü

Piros pünkösd napja


A Pünkösd a keresztény egyház egyik fő ünnepe, mely a Húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik (idén május 31-én) és annak emlékére tartják, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra. A magyar kultúrában több szokás kötődik a pünkösdhöz, több elemük a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza.

Már a XVI. században pünkösdi királyságnak nevezték az értéktelen, múló hatalmat, s feltehetjük, hogy maga a szokás jóval régebben is ismert volt hazánkban. A XVI–XIX. századi adatok legtöbbször a verseny keretében választott pünkösdi királyról szólnak. Székely gyermekek bothúzással, másutt lúdnyakszakítással és más ügyességi versenyek keretében választottak maguk közül pünkösdi királyt.

A XVIII. század végétől ismert egy másik szokásforma is. A falu legényei és lányai közül kiválasztott pár (király és királyné) virágokkal feldíszítve járta körül a falut; másutt a gyermekek közül választották a pünkösdi párt. A Dunántúlon még a 20. század második felében is élt a kislányok pünkösdi királyné-járása. A kis királynő feje fölé társnői selyemkendőből vont „sátrat” tartanak. A lányok házról házra járnak köszönteni, közben rózsaszirmokat hintenek szét. A rítus mágikus célja a kender növekedésének előmozdítása. 

Érdekes a pünkösdi szokásoknál énekelt rítusének is, melyben többször említik Szent Erzsébet nevét. A kapcsolódás nyilván a pünkösdi rózsa említése nyomán történt. A fiatalon idegenbe került Erzsébet legendájában fontos szerepet játszik a rózsacsoda: mikor a szegényeknek titokban alamizsnát vitt, s ezért kérdőre vonták, kötényében a kenyér rózsává változott. 


A pünkösdi szokásokat mutatja be a Hagyományok Háza megbízásából készített ismeretterjesztő rövidfilm is.

Pünkösdi programok

Hollókőn idén biztonsági okokból a szokásos hagyományőrző rendezvények és várjáték nem lesz, de az Ófaluban termelői piac várja a látogatókat. Emellett a faluba érkező vendégek a már megnyitott kézműves portákon, ajándékboltokban, a vendéglátóhelyeken, éttermekben és szabadtéri helyszíneken találkozhatnak a díszes Hollókői Népviselettel. Több helyszínen kézművesek bemutatót tartanak az udvarokon, így megtekinthető lesz a fazekasság és a bőrdíszművesség mesterségei is. A Hollókői Vár szabadtéri részei is nyitva állnak.

A szentendrei Skanzenben május 31-től hétvégeken is a NORMÁL MÚZEUMI BELÉPŐ érvényes. A látogatók kikapcsolódhatnak a múzeum 60 hektáros parkjában, sétálhatnak az utcákon, az épületek között, az udvarokon, portákon és az üvegfallal ellátott lakásbelsőkbe is betekinthetnek. Nyitva tartanak a múzeum boltjai, vendéglátó egységei. Hétvégente pedig, így Pünkösd hétvégéjén is, a Magyarország népi építészetét, lakáskultúráját bemutató házak, épületek is kinyitnak. 

Különleges szolgáltatással találkozhatnak a gyulai vár látogatói a pünkösdi hétvégén. A Kerecsényi László Íjász Egyesület tagjai játékos vetélkedőn mérik össze ügyességüket, hogy a győztes a gyulai erődítés pünkösdi királya legyen.

További programokról itt olvashat.

Korábbi blog bejegyzéseinket itt találja!

Források: 
Magyar Elektronikus Könyvtár, Dömötör Tekla, Magyar népszokások, Neumann Kht., 2003, Magyar Néprajzi Lexikon, hagyomanyokhaza.hu, holloko.hu, skanzen.hu, programturizmus.hu

Tartalomhoz tartozó címkék: pünkösd