Augusztus 20-a államalapításunk és az új kenyér ünnepe, kihagyhatatlan része a kenyéráldás. A hagyomány szerint az aratás után Szent István-napra sütötték az új búzából készült első kenyeret.
Ezen a napon országszerte aratóünnepeket tartottak, ahol az aratás befejeztével az aratók búzakalászból és mezei virágokból aratókoszorút vagy búzababát kötöttek és ünnepélyes menetben a földesúr, tiszttartó vagy a gazda elé vitték. A mulatságon ettek, ittak és általában tánccal zárult az aratóünnep. Az aratóünnepet ott tartották meg, ahol kalákában dolgoztak, vagy ahol felfogadott aratók végezték a munkát. A családi aratást nem követte aratóünnep.
Aratókoszorúk - jelesnapok.oszk.hu
Az első nagyszabású, országos eseményként meghirdetett kenyérünnepet 1937-ben Szegeden tartották. Ekkor még június 29-én, Péter-Pál napján rendezték meg a mulatságot.
Az aratás utáni áldomást mutatja be ez a korabeli filmhíradó részlet is: https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=751
Mindennapi kenyerünkről szól Szabó Lőrinc szép költeménye.
Szabó Lőrinc: Kenyér
"Beléd haraptam, áldott kenyér,
és elborzadtam – Habfehér
tested kisértete oszlani
kezdett, zöldülni s foszlani,
s köröttem az eltünt szobák
falain, az utcán, a városon át
őt láttam mindenütt, csak őt,
a milliárdlelkű mezőt,
ahogy szétcsapott, ringva, – már
tenger volt, végtelen határ,
zöld végtelen, aztán rőt-arany.
Hány kalász élt ott, boldogan,
hány külön-külön kis akarat,
s minden kalászban mennyi mag,
és minden magban mennyi mult
s mennyi jövendő párosult! (...)"
A teljes vers itt olvasható el: http://krk.szabolorinc.hu/03/14.htm
Kazár, 1940, Aratóünnep - Fortepan, Buzinkay Géza
Az ünnepről színes, érdekes bejegyzés olvasható a Netfolk blogon is: https://netfolk.blog.hu/2017/08/20/augusztus_20-a_az_uj_kenyer_unnepe_is
Forrás: gardenista.hu, DÖMÖTÖR TEKLA MAGYAR NÉPSZOKÁSOK, Bp., Neumann Kht., 2003, filmhiradokonline.hu, krk.szabolorinc.hu
Fotók: kereszturyamk.hu, jelesnapok.oszk.hu, Fortepan
Szerkesztette: Bíró Mátyás, Falusi Portékák
