Novemberi, Szent András havi kuponunkat regisztrált klubtagjaink 3 alkalommal érvényesíthetik november 1-30. között. A kuponnak nincs minimum kosárértéke. A kedvezmény mértéke: 11%.
A kupon akciós termékekre és a szállítási díjakra nem érvényes. 1 vásárlás alkalmával csak 1 kuponkedvezmény használható fel. A kupon a saját fiókba való belépés után a fiók nyitóoldalán található majd. Itt tudsz belépni, ha már korábban regisztráltál.
Ha még nem regisztráltál korábban, itt, a Regisztráció oldalon tudod megtenni!
Közeledik a karácsony, szerezd be szeretteidnek jó áron a kiszemelt portékákat, használd ki a kuponkedvezményt mindhárom alkalommal!
Emellett kifutó termékeinket is csak regisztrált klubtagjaink vásárolhatják meg, ezek egy külön főmenüpontban érhetők el belépés után.
A Falusi Portékák Klub a vidéki életstílus szerelmeseinek a klubja. Egy többszintű tagsági rendszert, digitális pontgyűjtő hűségprogramot, valamint egyedi ajánlatokat, előnyöket és kedvezményeket is kínálunk a tagoknak. További részleteket itt tudhatsz meg virtuális klubunkról.
+
A népi kalendárium novembert Szent András havának nevezi. Az Advent az András-naphoz legközelebb eső vasárnappal kezdődik, ezzel kezdetét veszi az új egyházi év.
Szent János szerint András, aki halászatból élt, egyike volt annak a két tanítványnak, akik először követték Jézust. Kezdetben Keresztelő János tanítványai közé tartozott, de amikor meggyőződött róla, hogy Jézusban megtalálták a Messiást, hozzá csatlakozott. Ezért vitte el Jézushoz a testvérét, Simon Pétert is (Jn 1,35–42). Szent Márk evangéliuma szerint Jézus maga hívta meg Andrást Simonnal és Zebedeus fiaival, Jakabbal és Jánossal együtt a Galileai-tó partján (1,16–20; vö. Mt 4,18–22). András jelen volt, amikor Péternek, Jakabnak és Jánosnak az utolsó időkről beszélt Jézus az Olajfák hegyén (Mk 13,3), és Fülöppel ő vitte a pogányokat Jézushoz az utolsó napokban (Jn 13,22).
András életéről az evangéliumokból keveset tudunk, de annál többet árul el az András cselekedetei című apokrif könyv, amely elbeszéli, milyen viszontagságok közepette vitte az apostol Krisztus örömhírét Örményország napégette pusztaságain, Kurdisztán szakadékos hegyein át a Fekete-tenger partjáig. Feltűnt a szkíták földjén is, és hirdette az evangéliumot a nomád pásztorok és vadászok sátraiban. Ezért a szkíták térítőjének is nevezik. Társa Fülöp apostol volt.
Végigjárta Trákiát és Görögországot. Biztosnak látszik a hagyományban élő adat, hogy 60-ban az achaiai Petra városában keresztre feszítették. Keresztjének szárait nem derékszögben, hanem átlósan (X alakban) ácsolták, ezért nevezik András-keresztnek ezt a formát. Szent András apostol ünnepét Rómában a 6. század óta ünneplik.
Naptárunk 11. hónapja a régi római kalendáriumban a kilencedik volt. A hónap régi magyar neve: Nyilas hava, illetve a Nyilas hónap első dekádjának legjelentősebb szentje után Szent András hava volt. András-napja (november 30.) után jön a meteorológiai tél; a néphagyomány Márton mellett Andrást is a „fehér lovon járók", havat hozók közé sorolja.
András napja a magyar néphagyományokban a legjelentősebb házasságjósló, varázsló nap. András -nevének jelentése („férfi") szerint- az eladó lányok házasságszerző szentje volt régente. Palóc eladólányok Andrásnap előestéjén állítottak gyümölcsfaágat vízbe; ha karácsonyra kihajtott, bízhattak a farsangi férjhezmenetelben. Sok helyütt elterjedt volt az ólomöntés és a gombócból jóslás. A közös jóslások többnyire a fonóban történtek. A gombócba egy-egy férfinevet rejtettek, s amelyik elsőnek jön fel a víz tetejére, az lesz az illető férjének a neve. Az ólomöntésnél az öntvény alakjából a jövendőbeli foglalkozására igyekeztek jósolni.
A görögkatolikus falvakban az András nevet viselőket úgy köszöntötték, hogy ablakukra egy marék búzát szórtak, ezt nevezték „andráshányásnak”. Ezenkívül termőnapként is emlegetik, mert ezen a napon ültették a fákat, párosították az állatokat. András napjához időjóslás is kapcsolódott. Úgy tartották, ha ezen a napon esik az eső, vagy a hó, akkor negyven napig csapadékos lesz az idő. Ha ilyenkor fagy, úgy esős lesz a karácsony.
A moldvai és gyimesi magyarok ezen a napon a farkasok ellen megfokhagymázták az ajtókat, hogy ne veszítsék el a jószágot. Ugyanebből a célból összekötötték az ollót is, mert ha szárai nyitva maradnának, az azt jelentené, hogy a farkasok elviszik a juhokat. András-napkor kezdődtek a disznóvágások, ezért nevezték a jeles napot „disznóölő Szent András”-nak is.
Andrással kezdődik az egyházi év, pontosabban szólva adventtel, a karácsonyt megelőző 4 hetes várakozás idejével (advent, „Úrjövet" a latin adventusból, annyi mint „eljövetel, megérkezés, bekövetkezés"). Advent az András-naphoz legközelebb eső vasárnappal kezdődik (nov. 27. és dec. 3. között), és karácsony estig tart. András-napot és karácsonyt köti össze Érsekvadkerten, hogy az aprószenteknek nevezett vesszőket, amelyeket a pásztorok karácsony böjtjén visznek a gazdákhoz, e napon vágják. A közel eső adventre utal a régi mondás: „András bezárja a hegedűtokot, kezdődik az adventi idő.”
Három Árpád-házi király is viselte ezt a nevet. I. András (1046–1060), majd II. András (1205–1235), akinek felesége merániai Gertrúd, leánya Árpád-házi Szent Erzsébet, és III. András, Magyarország utolsó Árpád-házi királya.
Ma templomok és intézmények viselik nevét Kárpát-medence-szerte. A középkori patrociniumai közül legnevezetesebb Abasár bencés apátsága (1042), melyet Aba Sámuel ajánlott a szent oltalmába. A Felvidéken legismertebb a komáromi Szent András-bazilika. A magyar Szent Korona latin részén található zománcképek egyike Szent Andrást ábrázolja.
Szent András Skócia, Románia, Ukrajna és Oroszország védőszentje is.
A föld egyik különlegessége is viseli az apostol nevét, mégpedig a Szent András-törésvonal, ahol jól látható a kőzetlemezek mozgása. Kiindulópontja a Kaliforniai-öböl, ahonnan a szárazföldön mintegy ezer kilométeren át északnyugati irányba tart, ezután San Franciscótól északra a tenger alatt halad.
Forrás: Wikipédia, Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium, Magyar Kurír, Katolikus Lexikon, Magyar néprajz VII., Felvidék.ma, Fortepan
