Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Péter-Pálkor indul az aratás

Péter-Pálkor indul az aratás

A múlt század közepéig a magyar falusi emberek legfontosabb, legembertpróbálóbb és egyben legemlékezetesebb munkája az aratás volt. Mai, széteső világunkban, amikor nemcsak a helyi közösségi, hanem a családi kapcsolatok is széthullóban vannak, szinte elképzelhetetlen számunkra az az összefogás, ami ilyenkor megvalósult. 

Péter-Pál napja a magyar kalendáriumban jeles nap, hagyományosan az aratás kezdete. A hagyomány szerint Péter és Pál apostol különböző években, de ugyanazon a napon szenvedett vértanúhalált Rómában. Emléknapjuk az aratás kezdetét is jelzi.


Fortepan/Konok Tamás id

Ezen a napon hasad meg a búza töve, jelezvén, hogy aratható. De mivel dologtiltó nap is volt, sokszor csak jelképesen, egy-egy kaszasuhintással kezdték meg a munkát. Bármilyen rossz idő is volt Péter-Pálkor, kimentek a határba, és kalaplevéve, a jó termésért, jó időért fohászkodva, mindenki levágott egy keresztre valót. 

Az aratócsoportok vezetője a legértelmesebb és világlátott munkás volt, akit aratógazdának neveztek, ő kötötte meg az aratási szerződést. Az aratás rendes részért történt, azaz a munkadíj a learatott termény bizonyos százaléka volt. Ezen kívül az élelmezésre ún. konvenciót kaptak, ami szalonnából, főzelékféléből, lisztből és birkahúsból állt. 


Fortepan/Tóth Árpád

Az aratás elengedhetetlen kellékei a gépi aratás megjelenése előtt a sarló és a kasza voltak. A sarlóval csak az asszonyok, míg kaszával csak a férfiak dolgoztak. A marokszedés szintén az asszony feladata volt, a kévék bekötését és összehordását pedig a férfiak végezték. 

A kemény munka végeztével kezdetét vett az aratóünnep, ami a falusi lakodalmak és disznóvágások mellett a legfontosabb közösségi ünnepe volt a vidéknek. Ilyenkor szokás volt aratókoszorú készítése is, amit a legtöbb helyen karácsonyig is megőriztek.


Tolnai Világlapja, 1913

A székelyek aratás után muzsikaszóval a gazda udvarába mentek, a menet élén kalászkoszorúval ékesített leány vagy legény haladt. Amerre haladtak, minden kapuban lesett rájuk valaki egy kanna vízzel s a koszorúst leöntötte. Nagy kiabálással, ujjongással érkeztek meg a gazda udvarába, ahol vendégeskedéssel, tánccal fejezték be a hangos mulatságot.

Ebben az 1938-as filmhiradóban mozgóképen is megnézhetjük az aratás fő munkafolyamatait. 

Szerkesztette: Bíró Mátyás
Forrás: felvidek.ma, filmhiradokonline.hu, Tolnai Világlapja - 1913, Arcanum
Fotók: Fortepan, Tolnai Világlapja, 1913

Tartalomhoz tartozó címkék: aratás